Ú T K Ö Z B E N
FOTO KIÁLLÍTÁS MAGYARORSZÁGON A BUDAPESTI MILLENÁRIS PARKBAN
2004 APRILIS 28-TÖL MÁJUS 26-IG
A KIÁLLÍTÁST MEGNYITOTTA PEKKA KUJASALO FINNORSZÁG MAGYARORSZÁGI NAGYKÖVETE
ELŐSZÓ
Nem
tudom, hogy hányan vannak Önök között olyanok, akik számára jól ismert
az a tény, miszerint Szilágyi László idestova másfél évtizede Finnországban
él, de abban biztos vagyok, hogy fényképei megcsodáltával valamennyien meg
fognak egyezni abban, hogy ezeket az alkotásokat nem olyan ember készítette,
aki még mindig nyalogatja a „létező szocializmus” ejtette lelki
sebeit. Sokszor boltívek és ablaktáblák mögül, mintegy a hagyomány rendíthetetlenséget
sugalló keretéből nézi és láttatja a tájat, az olyan ember nyugodt, sőt
higgadt pillantásával, aki pontosan tudja, mit ér, hova tartozik, ahogy
errefelé mondani szokás: „nincs identitás zavara”. Nincs, mert pontosan
tudja, hogy azok fajtájából való, akik megszelídítették, a maguk vágyaihoz
formálták a világot. Éppen ezért szereti az egyenes formákat, s ezek az
egyenes formák mintegy kontrasztként szolgálnak a képekből áradó vagy
éppen csak a hátterükben megbúvó kacskaringós történelemnek. Bárhol jár
a világban, Lappföldtől Ausztráliáig, Írországtól Thaiföldig, Szilágyi
László – és ez óriási erény − nem ítélkezik az önmagát −
kimondva, kimondatlan − felsőbbrendűnek tartó civilizált fehérember
stílusában, hanem kulturált európai módjára tárgyilagosan be - és
megmutat. Ha úgy tetszik, és nem bánom, ha aktuális, amit mondok: nem
lehet felheccelni. Ez azért megszívlelendő. Ezeken a képein alig található
ember, inkább az ember - alkotta környezet beszél hozzánk visszafogottan,
kerülve a látványos, könnyfakasztó drámákat. Ebből aztán egyenesen
következik, hogy nem is pillanatfelvételekről van szó, hanem állandóságra
törekvésre minden
pillanatban és ez az állandóság magában foglalja az emberi nem minden múló
fájdalmát és örömét. A kör tehát bezárult, s mi bárhova nézhetünk
is, mindig ugyanabba a magabiztos álláspontba ütközünk. Ha nehéz is
kimondani a szót, de ez az irigylésre méltó fölény, amely egyelőre hiányzik
belőlünk. Ugyanakkor Szilágyi László művein átsugárzó példája
reményt ad, hogy nem is kell hozzá olyan túl sok idő.
NÉHÁNY KÉP A KIÁLLÍTÁS ANYAGÁBÓL
KÉPLISTA:
1.
Helsingborgi kikötő
Svédország, Helsingborg 2001
2.
Világítótorony
Írország, Dublin 2003
3.
Eljárt az idő fölötte
Írország, Dublin 2003
4.
Bangkoki ”utca”
Thaiföld Bangkok 2002
5.
Kavics a parton
Ausztrália, Melbourne 2003
6.
Porvoi háztetők
Finnország, Porvo 2003
7.
Falak Dublinban
Írország, Dublin 2003
8.
Tallinni háztetők
Észtország, Tallinn 2003
9.
Régi az újban
Spanyolország, Granada 2003
10.
Jönnek a hírek
Írország, Dublin 2003
11.
Lépcső a mennyekbe
Szlovákia, Árva 2001
12.
Tükröződések
Írország, Dublin 2003
13.
Park a rács mögött
Írország, Dublin 2003
14.
Az Árvai templom tornya
Szlovákia, Árva 2001
15.
Hämenlinna nyáron
Finnország, Hämenlinna 2003
16.
Hämenlinnai várablakok
Finnország, Hämenlinna 2003
17.
Krakkó
Lengyelország, Krakkó, 2002
18.
A Turkui vár ablakai
Finnország, Turku 2003
19.
Angyalvár
Olaszország, Róma 2003
20.
Panoráma-ablak az Angyalvárban
Olaszország, Róma 2003
21.
Visegrádi Fellegvárkapu
Magyarország, Visegrád 2002
22.
Hämenlinna télen
Finnország, Hämenlinna 2003
23.
Visegrádi Fellegvárablak
Magyarország, Visegrád 2003
24.
Város az ablakban
Magyarország, Budapest 2003